Külső Keleti Körút

Kedves blog látogatók, különösen kétfülü!

Végig olvastam a blog-ot, és úgy gondoltam ezt az írást nevemmel vállalom, pontosan azért, mert túl egyszerű álnevek mögé bújva „osztani az igazságot”.

Mielőtt hatalmas felismeréssel rájössz, leírom, igen én voltam az egyik „üvöltöző” ezért elnézést kérek minden kerületi lakótársamtól. Viszont az ok, ami sajnos túlságosan könnyen kihoz a sodromból, az a mézes-mázos folyamatos csúsztatás – nevezhetném másként, ahogyan azt Mester úrnak szemébe mondva meg is tettem. Nem mentségként mondom, de volt olyan eset is amikor a másik oldal „kiabált”.

Akkor először a népszavazásról:

Ideje az értelmezési kérdést lezárni, egyrészt azért, mert az Önkormányzat saját honlapján is leírta, hogy nem az út legyen / ne legyen, hanem a megépítés módja volt a kérdés. Tehát akik ellenzik az út megépülését, elmennek, nemmel szavaznak, majd a nemek többsége esetén kaphatták volna, az út lesz, de nyitottan értelmezést.

Másrészt a bíróság is megpróbálta értelmezni a kérdést és úgy döntött, hogy az igennel / nemmel egyértelműen nem válaszolható meg, ezért utasította el a kérdést és törölte el Önkormányzat népszavazásra vonatkozó határozatát. Tette ezt első és másodfokon. Bár sokszor szokták azt mondani, hogy a bíróság nem igazságot, hanem törvényt szolgáltat, jelen esetben a törvényt az alkotmánybíróság határozata szabta meg. Tehát talán mondható, hogy aki kétségbe vonja a bírósági ítéletet az az alkotmányosságot vonja kétségbe. Tehát a kérdés rossz volt!

Itt következik állandó vitám Mester Lászlóval, aki folyton és következetesen próbálta másként magyarázni a beadványt, azt hangoztatva, hogy mi a népszavazás alkotmányosságát kérdőjeleztük meg. Holott az alkotmányossági kérdés két dologra vonatkozott, egyrészt, megfelel-e a feltett kérdés az Alkotmánybíróság azon határozatának, hogy egyértelműen igennel / nemmel megválaszolható, másrészt pedig elkövetett-e alkotmányos mulasztást az Önkormányzat, azzal, hogy saját SZMSZ-ében nem szabályozta a helyi népszavazás lebonyolítási rendjét? Ezt utóbbira mondta azt a bíróság, hogy nem, mert elegendő az országos törvény alkalmazása. Tehát nem a népszavazás intézményének alkotmányosságát kérdőjeleztük meg, ahogyan azt Mester úr mindig és előszeretettel próbálta állítani.

Tehát az Önkormányzat előtt nyitott lenne a lehetőség egy olyan kérdés feltevésére, ami egyértelmű, pl.: „Akarja-e, hogy a Külső Keleti Körút kerületen átvezető szakasza megépüljön?” Már a fórumokon is elhangzott, hogy igenek többsége esetén pontosan az Önkormányzat korábbi döntése – csak mélyvezetésben – lehet a garancia arra, hogy ne nyitottan épüljön.

Itt folytatható az aláírások számával a történet. Valóban van 4500 aláírás (lehet, azóta több is van), 1998-ban volt 10000 aláírás, ez nyílván nem elegendő. Ezért Mester úr úgy döntött, demokrácia „nyista”, nem lesz jó kérdéssel népszavazás, hanem 1000 fős közvélemény-kutatást végeztet. Már az is kérdés, hogy miért nem a képviselők döntöttek a közvélemény-kutatásról, hanem Ö? Az pedig a másik, hogy a megkérdezett 1000 ember mennyire reprezentálja a kerület lakosságát. Ez utóbbi épp úgy gond azoknak, akik a mostani forgalommal terhelt szakaszok mellett laknak, mint a leendő KKK-val érintett lakók. Az azért belátható, hogy pl.: a Havannán, Lakatoson, Lipták telepen élőket sem az egyik, sem a másik csoport problémája nem érdekli. Jobban érdekelné Őket, hogy a kerület meglévő más – talán fontosabb - közlekedési problémájával foglalkozzon az Önkormányzat.

            Itt következik a Zöld Sorompó Egyesület álláspontja. Minden ellenkező állítás ellenére nem, elvakult fanatikusok bűnszövetkezetéről van szó. Olyan emberek, akik ugyan ennek az útnak kapcsán egyesültek, de alapvetően azért, hogy megpróbálják meggyőzni arról a hatalom képviselőit arról, amiről Sólyom László is beszélt újévi üzenetében. Ma már a civilek civilszervezetek bevonása nélkül nem lehet helyettük, felettük, nélkülük dönteni. Semmiképpen nem kívánják azt az álláspontot képviselni, hogy a „más tehene dögöljön”, sokkal inkább azt szeretnénk, ha mindenki, akit érdekel a valódi pro és kontra érveket hallja. Egyik fórumon elmondtam azt az idézetet, amit sajnos elsősorban korombeliek értenek: „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek! Én biciklivel megyek!” (Sándor György humoralista)

            A KKK-val kapcsolatban látni és tudni kell, hogy bármennyire is állítjuk az ellenkezőjét, olyan forgalmat is behoz a kerületbe, ami egyébként nem itt menne keresztül. Ezzel kapcsolatban bemutattam egy forgalmi ráterhelést – meg küldtem a blog moderátorának is, használja, ha akarja – ami bemutatja, hogy milyen mértékben nő, és hol csökken a forgalom a KKK hatására. Ez a térkép sem arról szól, hogy nem szabad megépíteni a KKK-t, csupán arról, hogy akik szavaztak volna, ismerjék a valóságot és ne csak azt az állítást hallják, hogy a KKK maga a csoda, ami egy csapásra minden közlekedési problémánkat megoldja. Ha majd megépül és rázúdul a forgalom, akkor lesznek olyan most támogatók is, akik rájönnek, hogy „nem ilyen lovat akartak”!

A térkép a KÖZLEKEDÉS Kft. megvalósítási tanulmányából származik és a Fővárosi Önkormányzat küldte.

A 2020-ra számított forgalmi ráterhelést ábrázolja. A piros vonalak azt mutatják hol nő a forgalom, a zöld vonalak pedig, hogy hol csökken a 2008-as alapállapothoz képest.
A vonalak szélessége arányos a változás nagyságával, így érzékelhető, hogy a KKK-val párhuzamos utakon összesen nem csökken annyival a forgalom, mint amilyen mértékben a KKK-n növekszik.

Az M0 forgalmának csökkenése pedig egyértelműen utal arra, hogy a KKK megépülésével az addigi M0 használók egy része váltana és a Külső Keleti Körutat kezdené használni.

Látható továbbá, hogy a rávezető utak esetében több helyen lehet számítani a forgalom növekedésére.

(Harkányi Zoltán, azaz a blog szerkesztőjének magyarázata az ábrához)

            Arról, pedig, hogy mi a véleményünk a KKK és népszavazás kérdésében, bemásolom ide azt a – sajnos szintén nem kétsoros – anyagot, amit az utolsó tájékoztatón olvastam fel és – kérésére - adtam át Szaniszló Sándor úrnak.

Miért nem lett volna jó a népszavazás?

Ø      Mert rögzítette volna a Burma vasutat követő nyomvonalat, amit az alábbiakban indokolva nem szeretnénk.

Ø      A kérdésfeltevése a rossz megfogalmazás miatt csak a „zártan vagy nyitottan” történő megvalósítás módjának választását biztosította, nem a legyen, vagy ne legyen döntést. (Határozottan érdekes, hogy bár Mester úr folyamatosan az ellenkezőjét állította az Önkormányzati honlapján mégis megjelenik, hogy csak „a KKK megvalósításának módjáról” szólt volna!)

Milyen problémánk van a KKK-val és az Önkormányzati tájékoztatóval?

Ø      A tájékoztató nem volt kiegyensúlyozott, olyan elemeit hangsúlyozzák a KKK kifejezett előnyének, ami nem teljes körűen igaz.

Ø      Nem igaz, hogy a KKK kifejezetten a kerület gondjait oldja meg. Kis mértékben enyhít a kerület közlekedési gondjain is, de alapvetően máshol jelentkezik az előnye. Amint az a „zöld tájékoztatóban” is jeleztük a XVI. és XVII. kerületben jelentkezik elsősorban a „fejlesztési vákuum”.

Ø      Azzal együtt, hogy néhány, jelenleg túlterhelt út forgalmát csökkenti, alapvetően olyan jelentős átmenő forgalmat hoz be azzal, hogy a kerületen keresztül vezet, ami egyébként nem ezen a vonalon menne. Ami igen könnyen belátható, hiszen egy új út minden esetben forgalomvonzó / gerjesztő hatással is jár.

Ø      Nem enyhíti mértékadóan a kerületen belüli forgalmat, és nem javít az alapvetően belváros felé irányuló közlekedésen.

Miért nem jó a jelenleg javasolt nyomvonal?

Ø      Véleményünk szerint felesleges kisajátításokat tesz szükségessé, már a fedett változatnak sem kellene 40 m széles kisajátítás.

Ø      Ahogyan egyik napról a másikra fedett változatot tudtak tervezni a nyitottból, ugyanezt – pénzhiányra hivatkozva - bármikor vissza is lehet alakítani.

Ø      Megakadályozná a Ferihegy felé az Üllői út alá tervezett METRO vagy mélyvezetésű villamos megépítési lehetőségét.

Mit szeretnénk? (Amennyiben a Főváros és a többi kerület szeretné az utat.)

Ø      Az Önkormányzat ne csak szóban mondja, hogy szívükhöz közelebb áll a mélyalagutas változat, hanem olyan határozottan álljon ki mellette, hogy a fővárosnak soha többé eszébe se jusson attól eltérő változatokkal próbálkozni.

Ø      Meg kell jegyezni, hogy ez a sok lakossági egyeztetés, ellenkezés mind elmaradhatott volna, ha 2007. októberben, amikor a Főváros megküldte a „félig nyitott” változatot, az Önkormányzat képviselői testülete nem lakossági tájékoztatót tart, hanem egyenesen és egyszerűen visszaküldi, mondván 10 évvel ezelőtt, a lakossággal együtt, már ragaszkodtunk az alagutas változathoz

Ø      Ne az legyen a lakossággal való törődés „ne továbbja”, hogy az erdőben jelzőlámpás csomópont építése biztosítja majd az erdő használatát, hanem rögzítsék, hogy az erdő és az ott kikapcsolódni vágyók is védendők! Ezért ott is fedett megvalósítás készüljön. (Nem feltétlenül süllyesztett, hiszen a zárt keretet is el lehet fedni földdel.)

Ø      A Pestszentimrén javasolt megoldást, ami a jelenleg engedélyezés alatt álló szakaszt érinti – a Bivalyréten történő átvezetést – vizsgáltassa meg az Önkormányzat, azért, hogy az ott még kényszerűen nyitott vezetés kevesebb problémát jelentsen az ott lakóknak. Ennek azért is van jelentősége, mert meghagyja azt a lehetőséget, hogy a szennyvíziszap vasúton legyen szállítva!

Ø      Egyértelműen egész Budapest és elsősorban a XXIII., XVII. és XVI. kerületek érdeke a KKK megépülése és nem a mi kerületünkké. A Cséry teleppel kapcsolatos szerződés felülvizsgálat alatt van, ezért adott esetben a KKK megépítésének „engedélyezése” miatt az Önkormányzat olyan más közlekedési beruházás megvalósítását kérhetné a fővárostól. Ami valóban a kerület problémáit csökkentené. (Pl. igen rossz állapotú utak felújítását, Nefelejcs utca kiváltását.)

Ø      Amennyiben a mélyalagutas megvalósításhoz is szükséges kisajátítás, akkor az Önkormányzat ne elégedjen meg a változtatási tilalommal, hanem érje el, hogy az érintett ingatlant – értékén - azonnal vásárolja meg a Főváros, ne éljenek lakótársaink tartósan bizonytalanságban. Előfordulhat, hogy évtizedig még szigetelni sem tudja valaki a házát!

Ø      Mivel az ördög mindig a részletekben, jelen esetben majd az engedélyezési és kiviteli tervekben rejlik, kérjük azoknak vizsgálata során vonják be, használják ki a civil szervezeteknél meglévő ismereteket, hogy valóban az életminőséget legkevésbé rontó változat szülessen.

 
Azt hiszem, a fentiek alapján jobban megérthető álláspontunk, és az is, miért zavart minket folyamatosan az a kettősség, hogy állítólag az Önkormányzat is hasonlót akar, miközben valamilyen okból Mester úr folyamatosan ellenségként kezelte az ellenzőket.

            Mindazt, amit most leírtam, nem vitaanyagnak szántam, a korrekt tájékoztatás érdekében tettem. A továbbiakban csak valódi érvekre és tényekre kívánok válaszolni, azt az álláspont, hogy az Önkormányzat így gondolta, ezt mondta, sajnos pontosan azért nem tudom érvként elfogadni, mert a fent már leírtak alapján azt kell, hogy mondjam szavaival ellentétben mást ír le.

Elnézést mindenkitől, de rövidebben nem ment.

            Ambrus Kálmán

A Pilisi Parkerdő Zrt. a XVIII. kerületben mintegy 400 ha erdőterületet kezel. A területek tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A Pilisi Parkerdő Zrt. vagyonkezelői szerződés alapján végzi az erdőgazdálkodáshoz és közjóléti szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatokat.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a tervezett Külső Keleti körútról érdemi információkkal jelenleg nem rendelkezik. A körút nyomvonalának egyeztetése ismereteink szerint részben hatósági szakaszban tart, vagyis az illetékes hatóságok vizsgálják, hogy hol, milyen feltételekkel létesíthető az új körút. Amennyiben a hatóságok hozzájárulnak a nyomvonalhoz, a döntést a terület tulajdonosa, nem pedig a vagyonkezelő hozza meg.

A Pilisi Parkerdő Zrt. mindent megtesz azért, hogy a főváros környéki erdő- és zöld terület mérete ne csökkenjen. A meglévő erdők minőségének megőrzéséért, lehetőség szerinti javításáért a Társaság szakemberei napi szintű küzdelmet folytatnak. Az erdőtörvény és az ún. agglomerációs törvény biztosítják a hátteret ezen tevékenységekhez. Az agglomerációs törvény értelmében a törvény hatálya alá eső településeken – és a Főváros XVIII. kerülete ilyen – az erdőterület mérete összességében nem csökkenhet. Vagyis bármely közcélból végzett beruházás esetében is a hatóság ún. csereerdősítés elvégzésére kötelezi a beruházót, amely csereerdősítés általában az eredetei erdőterület valamilyen többszöröse.

Ma már mindenki tudja, hogy az egyre jobban zakatoló természetpusztítás hamarosan az emberiség tragédiájához vezet. Ennek ellenére felelősnek tekintett vezetők fejében olyan „nagyszerű” ötletek fogannak meg, hogy erdőirtással „remek” beruházásokat lehet megvalósítani.

A Külső Keleti Körút ügyében nem az a fő kérdés, hogy a harántirányú útra szükség van-e vagy sem, sőt az sem, hogy a lakosok milyen arányban támogatják vagy ellenzik a Halmi-erdő, Pest legnagyobb kiterjedésű és ökológiailag amúgy is meggyengített erdejének tönkretételét, hanem az:
vajon miféle indítékok és érdekek vezérlik azokat, akik az út megépítését szorgalmazzák, s akik „fantáziát”, „jó üzletet” látnak egy élő organizmus megsebzésében, elpusztításában.
Azt is pontosan tudja mindenki, hogy az emberiség ténykedése a Földön olyan, mint a sáskajárás: mindent letartol és elpusztít, semmire sincs tekintettel, vak és elszabadult ösztöneinek a rabja. Miként a Bibliában is olvasható: szaporodjatok és sokasodjatok, hajtsátok uralmatok alá a Földet.

Hát ez sajnos sikerült!
Méghozzá maradéktalanul.
Most már valóban a bibliai apokalipszis van csak hátra.

Azt mondják: gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan. Ez az elv is „tökéletesen” megvalósul: az emberiség globálisan pokoli ütemben pusztítja a természetet, s ennek megfelelően a 18. kerület lokálisan cselekvő vezetői kimondják a Halmi-erdő halálos ítéletét.
Az emberiség a szó legszorosabb értelmében maga alatt vágja a fát.

Tisztelt 18. kerületi lakosok!
Mi is magunk alatt vágjuk a fát? Mi is ostobán sodortassuk magunkat a világtrenddel? Vagy ellenállunk-e a magunk szűk - de számunkra és utódaink számára annál fontosabb - környezetében a globális öngyilkossági hajszának?

Tornai Szabolcs újságíró, 18. kerületi lakos, két gyermek apja